A véleményalkotás fárasztó dolog, az ember jó, ha egy-két szemponthoz igyekszik tartani magát, a többi ebből levezethető.

Szerencsen szalmatüzelésű erőművet akarnak építeni. Az építési engedélyek öt éve megvannak, építés nincs, a beruházást sokan támadják. A szalmatüzelésű erőmű környezeti terhelés szempontjából az egyik legkedvezőbb, az energiatermelés közben az a szén-dioxid kerül a levegőbe, amely nem sokkal korábban még szintén benne volt, szemben a fosszilis tüzelőanyagokkal, amelyek évmilliókkal ezelőtt megkötött szén-dioxidot juttatnak a levegőbe. Európai Uniós szabályozások ezt a gázkibocsátást is olyan keretek közé terelik, amely által nem kell egy az eget elsötétítő füstöt okádó hatalmas kéményeket képzelnünk az erőmű szó hallatán. Szerencs azonban a tokaj-hegyaljai történelmi borvidék területére esik, az itteni világörökségi helyszínek védőzónájának a határán áll, a legközelebbi világörökségi objektumtól légvonalban mintegy 25 kilométerre. Az erőmű fűtőanyaggal való folyamatos ellátása közúton történne, ez szemben az erőmű kedvező értékeivel jelentős környezetterhelést jelent. Szempont azonban a munkahelyteremtés, amely ezen a területen égető dolog, meg szempont az is, hogy a mezőgazdaság struktúrális reformjához, amely EU-s összefüggésekben szintén kötelezettségeket ró Magyarországra is, az energetikai célú növénytermesztés kiemelten hangsúlyos.

Dunakeszinél viszont könnyen eltűnhet egy egyedi természeti érték, a Dunakeszi láp, amely már az M0-s északi szektorának építésekor sok területet vesztett. Különleges élővilága érték, pillanatnyilag az üzleti érdek tűnik erősebbnek, így a láp utolsó maradéka is építési területté válhat. A Dunakeszi Auchan-bővítés kapcsán a beruházó azzal érvel, hogy az Auchant bojkottálók 3000 ember munkahelyét veszélyeztetik. Holott a bojkottálók nem koplalni fognak, hanem másutt vásárolnak, vagyis 3000 másik munkahelyeket meg támogatnak. A munkaerőpiac egészét nem éri veszteség. Sőt, talán arányaiban még bővülhet is, ha a kis kereskedelmi egységek egy ilyen bojkottal nagyobb forgalmat tudnak lebonyolítani.

Úgy tűnik, hogy van egy gazdasági szereplő, aki egyáltalán nem tekinti fontosnak azt, hogy milyen vélemény alakul ki róla, ha úgy tetszik, az etikus magatartást sokadik szempontnak sorolja. Bízik abban, hogy az ilyen ügyben esetlegesen rá vetülő rossz fény hamar eltűnik, cége profiljában pedig majd teljesít annyira jól, hogy az visszahozza az esetleges elmaradókat is.

Valahol olvastam, hogy a magyar vásárló első, és arányaiban majdnem az összes többit együttesen is meghaladó szempontja az ár. A minőség, a márka például többedik és kis súlyú szempont. A kínálatból a vásárlók zöme az olcsót fogja venni, függetlenül attól, hogy azt akár hamar pótolnia kell. Ilyen gazdasági közegben pedig teljesen mindegy, hogy milyen etikai normák szerint működik egy cég, egyedül az számít, hogy kellően olcsó árakkal legyen jelen a piacon. Az Auchan ezt teszi. A kibővített áruház logisztikai szempontok miatt kedvezőbb árakat fog tudni kínálni, így hamar megtérül az a veszteség, amely például egy természeti érték eltüntetése miatt keletkezne.

Ötletes reklámok helyett így primitív reklámokat látunk. Óriásplakáton 1 db termék és hatalmas betűkkel egy ár. A tv reklámok egyedüli funkciója, hogy minél többször hangozzon el a termék neve. A vevő oldalán pedig a legritkább esetben van olyan késztetés, hogy egy rossz reklámot "büntessen" azzal, hogy másik terméket választ helyette.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.